Digitális intelligencia mérése – Kossuth Rádió, Trend-idők

Prof. Dr. Obermayer Nóra a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorának vendége volt, ahol a TINLAB projekt keretében megvalósuló digitális intelligencia mérésére vonatkozó kutatásról beszélt. 

„A digitális intelligencia ma már alapvető tudás, amely a gazdaság egészére hatással van. Ennek a mérésére dolgozott ki a Pannon Egyetem és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egy új mérőskálát, és ki is próbálták a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalatainál. Az eredmények kiértékelése még zajlik, de hogy miért fontos mindez, arról Dr. Obermayer Nóra, a kutatás vezetője mesélt Kálmán Alidának.”

A beszélgetés 4:45-től hallható itt. >>> 

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Társadalom és digitalizáció – Társbérlet podcast

A Civil Rádió és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) közös podcast sorozata, a Társbérlet legújabb epizódjában Obermayer Nóra egyetemi tanár (Pannon Egyetem) és Gedeon Valéria branch manager (Randstad Hungary) beszélgetett digitális intelligenciáról, generációs különbségekről, munkáltatói és munkavállalói elvárásokról és sok minden másról Dudok Dáviddal.

Az adásból többek között kiderül:

  • Milyen kihívásokra reagál a „Digitális intelligencia társadalmi aspektusai” című, a Pannon Egyetemen futó kutatás?
  • Mit jelent a digitális szakadék, milyen mindennapi szituációkban találkozhatunk a jelenséggel? Ugyanarról beszélünk-e, ha digitális attitűdről és kompetenciáról beszélünk?
  • Mire utalnak a Randstad munkaerőpiaci-felmérésének adatsorai? Milyen elvárásokkal élnek a munkáltatók a hazai munkavállalók digitális készségeivel kapcsolatban?
  • Milyen társadalmi kihívásokat hoz létre a digitalizáció, hogyan kezelhetők ezek a kihívások? Hogyan birkóznak meg az állampolgárok a digitális tér adta elvárásokkal, ha bármilyen ügyintézésről van szó?
  • Milyen szempontok alapján állították össze a Pannon Egyetem kutatói azt a skálát, amely hazánkban először lesz alkalmas a digitális intelligencia értékelésére?

A digitális szemléletformálásról kutatói szemmel – mortoff podcast

Prof. Dr. Obermayer Nóra a mortoff Ipar 4.0 Backstage podcast vendégeként a digitális transzformáció emberi aspektusáról beszélgetett Beke Zoltánnal.

„Óriási erőkkel fejlesztjük a robotokat és az AI alkalmazásokat, hogy még szofisztikáltabb együttműködésre legyenek képesek az emberrel való közös munka során. De miért fordítunk mindeközben olyan kevés energiát arra, hogy az embereket is képezzük a robotokkal való kooperációra? Hol tart és merre tendál a magyarok digitális kompetenciája? Miben segítheti a közoktatás a vállalatok digitális transzformációját? Lehet-e a vállalkozásokat – és magukat a munkavállalókat is – abba az irányba fejleszteni, hogy nyitottak legyenek a változásra? Dr. Obermayer Nórával beszélgettünk szervezeti kultúráról, generációs kérdésekről, tudásmegosztásról – és még sok olyan – főként emberi – tényezőről, ami a vállalatok digitális transzformációját jelentősen befolyásolja.”

A digitalizáció bevezetésének mozgatói, gátlói – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció használata ma már minden cégnek, vállalatnak, vállalkozásnak az érdeke. Egyrészt a belső struktúra kialakításánál, a munkavégzés terén valamit a cégek kapcsolattartásánál is fontos szerepe van. Minél inkább fejleszt digitálisan egy vállalat, annál versenyképesebb itthon és külföldön is. Ezt kutatták a veszprémi Pannon Egyetem szakértői is. Hogy milyen gátló és milyen motiváló okok állnak egy-egy cég digitalizációja mögött. És bizony kiderül, ez legtöbbször emberi tényező, azaz a munkavállalók is befolyásolják mindezt, a félelmeik miatt. A kutatás vezetője, Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora ezt osztotta meg Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Az adatok forradalma, az innováció kora – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Most a negyedik ipari forradalomban élünk, ami az adatok forradalma, az innováció kora. Mindez alaposan átalakította a gazdaságot, az ipart és a társadalmat is. Mindemellett teljesen újfajta szemléletet vár el tőlünk. És közben hihetetlen újítások, innovációk lepnek meg bennünket az élet minden területén. Mobilos applikációk, intelligens robottechnológia, géntechnológia, 3D-nyomtatás, virtuális valóság… hogy csak néhányat említsünk. Mindenek felett a mesterséges intelligencia, ami az adatokból tanul és azokat használja fel. Hogyan néz ki a 4. ipari forradalom a hétköznapi életben? Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A robotok és az ember együttélése – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Bár sokan még ma is úgy tekintenek a robotokra, mint a jövőnk szereplőire, de bizony már itt vannak velünk. Robotok nyírják a füvet, porszívóznak, vezetnek traktort vagy metrót, operálnak, dolgoznak a gyárakban, válaszolnak a kérdéseinkre. Egyre többet találkozunk velük, és meg kell tanulnunk együtt élni, együtt dolgozni a gépi intelligenciával és a hozzánk egyre jobban hasonlító gépemberekkel. Vajon sikerül? Erre adott választ Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidának.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitális szakadék – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció megjelenése és elterjedése nem ugyanúgy érint mindenkit. Van különbség aszerint, hogy ki hány éves, mi a végzettsége, mi a foglalkozása, hol él. Másképpen fogalmazva, ki hogyan tud hozzáférni a digitális technológiához, illetve akarja-e használni, megtanulni vagy nem. És ezek a különbségek bizony társadalmi, egészen pontosan digitális szakadékhoz vezetnek az emberek között. Pedig a jövőnk erről szól. Aki lemarad, az sok minden másról is le kell, hogy mondjon, ami az életet könnyebbé teszi minden tekintetben. Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Digitális intelligencia kutatás – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitális intelligencia – azaz a digitális eszközökhöz való hozzáértés és a felelősségteljes használatával kapcsolatos magatartás – vizsgálata hazánkban épphogy elkezdődött, ugyanakkor nemzetközi szinten is kevéssé kutatott téma. De most a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében a veszprémi Pannon Egyetemen egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszert dolgoztak ki, és kezdenek felmérni a hazai lakosság körében. Ez a remények szerint iránymutatást adhat a jól működő digitális társadalom felépítéséhez.

Hogy miért fontos a digitális intelligencia az egyén és a társadalomszempontjából, erről a kutatás vezetőjével, Dr. Obermayer Nórával, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottjával, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzorával beszélgetett Kálmán Alida.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitális intelligencia társadalmi aspektusairól a Civil Rádióban

„A digitális intelligencia társadalmi aspektusai” kutatási projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg egyetemünkön, és egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszer kidolgozását tűzte ki célul egy reprezentatív felmérés keretében.

A tervezési-megvalósítási fázisban lévő társadalmi vizsgálatot Dr. Obermayer Nóra egyetemi tanár mutatta be a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Archívum

Go to Top